A Madarasi Hargita ma Erdély egyik legnépszerûbb síközpontja. A Hargita-hegység a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége, legmagasabb csúcsa a Madarasinak nevezett részen van (1801 méter). A hegyvonulat középsõ része, az ún. Központi Hargita választja el a Székelyföldön belül a történelmi Csíkszéket és Udvarhelyszéket. Ennek csúcsa a székelyek szent hegyének tartott Madarasi Hargita.
Csúcsáról nagyszerû kilátás nyílik a környezõ hegyvonulatokra: szép idõben látható csaknem az egész Erdélyi-medence, ellátni a Fogarasi-havasokig, a Királykõig. A környezõ domborzati formák közül a legfontosabbak (szabad szemmel láthatók) a Hargita-fennsík, a Görgényi és Gyergyói havasok, a Libán-tetõ és a Hagymás hegység. Keletre helyezkednek el a Csíki havasok, valamint a Csíki-medence.
Az itteni sípályák 1500 és 1760 m tengerszint feletti magasságban vannak, a síszezon általában december közepétõl április közepéig mûködik, ebben az idõszakban biztosan van hó a pályákon, ennek minõsége az idõjárástól függ. Ha kedvezõ az idõjárás, a síidény május közepéig is eltarthat.
|