Gyilkos-tó

A Gyilkos-tó Székelyföld egyik legszebb és legmonumentálisabb tava. A természetes torlasztavak csoportjába tartozik. 1837 nyarán keletkezett, a Gyilkos-kõ északnyugati lejtõjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely nagy esõzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül. A tó eredetiségét és varázsát a fenyõcsonkokkla teletûzdelt vízfelület adja meg. A vízbõl kilátszó fenyõcsonkok a völgyet eredetileg borító fenyõerdõ maradványai. A tavat a Vereskõ-, a Likas-, a Cohárd-, a Juh-patak és 12 kisebb idõszakos vízfolyás táplálja, ezek közül a legjelentõsebb a Gyilkos- vagy más néven Száraz-patak.

A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülõtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.