Kezdõlap Farkaslaka Képgaléria Rólunk Kapcsolat
Farkaslaka
Gordon Kisvendéglõ
Szálláshelyek
Farkaslaka
Információk
Névnap
Linkek

www.karpateuropa.hu

Valuta info

Farkaslakáról

“Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk;
s a föld, amelyen élünk és meghalunk”

Tamási Áron


Farkaslaka
- Hargita megye, Románia.

Leírás: Tamási Áron "angyali faluja" a Székelyföld szívében, Szováta és Székelyudvarhely között a 13A jelzésû mûút mellett húzódik a Fehérnyikó völgyében. A település elsõ írásos említése 1566-ból való, ma kilenc falu községközpontja. Neve származhat a farkas totemnévbõl még az õsi pogány idõkbõl. A népi hagyomány így magyarázza: a falutól északra a Nyikó vizén volt egy kis vízimalom. A vízimalom körül, de a mai falu körül is erdõ volt. Ide a malomba jött egy ember a lovával õrölni. Amíg a gazda õrölt, addig a farkasok a lovát megették. A gazda haza térve lova nélkül, így számolt be a történtekrõl "farkaslakta az a hely odalent". A népi hagyomány innen származtatja a település nevét. Maga a település a "Gordon" hegy oldalán terül el.

Lakossága:
A község alapítása óta székely-magyar, római katolikus vallású. 1850-ben 1051 lakosa volt, 1910-ben 1317-en lakták, az 1956-os forradalom idején 1550-en, a legutóbbi adatok szerint 2001-ben pedig 1776 fõ volt a faluban, melybõl 1773 fõ magyar és 3 fõ román nemzetiségû. Vallási hovatartozás szerint 1733 lélek római katolikus 40 lélek református míg 3 lélek ortodox.

Gazdasági jellemzése:
a lakosság fõ foglalkozása az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, ló, kecske, disznó és szárnyasok) a növénytermesztés (pityóka, fuszulyka, kukorica, búza, árpa, zab, ma már len és cukorrépa is) fõleg az állatok ellátását szolgálja. Nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek is, gyakoriak a szilva, az alma, a körte és a dió.

Emelett a farkaslakiak fõ jövedelem-kiegészítõ forrása a szénégetés. A szénégetésre vonatkozó elsõ írásos adat 1594-bõl való, amikor a szénégetés, a farkaslakiak kiváltsága volt. Ma a szénégetés, talán a vidék legjellemzõbb foglalkozási ága, füstölgõ boksáik vonzzák a kíváncsiskodókat. A kézmûvesség, a népmûvészet kiemelkedõ foglalatosságnak számít, csodálatot vívnak ki az asszonyok szõttesei, varottasai szépek a míves csergék.

Állatvilága, növényzete: A vidék gazdag állatvilágnak ad otthont. Az erdei ragadozók közül megtalálható itt a kárpáti barnamedve, a farkas, a róka, a hiúz, a vadmacska, a vadonélõ növényevõk közül a szarvas, az õz, a mezeinyúl és a vaddisznó. Találunk itt énekes- és vándormadarakat valamint a kiveszõfélben levõ ragadozómadarak közül a vándorsólyom. A falu különös értékét az erdõk képezik, amelyeknek 50%-a bükk, vegyesen más lombhullató fákkal, mint a gyertyán és a kõris, 30%-a csertölgy, 17%-a fenyõfélék, 3%-ban más fafélék találhatók, mint a hárs, a nyír és a berkenye.

Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író, eggyé nõtt a hely- és a környékbeliek tudatában. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándok helye lett. Tamási mûvészetével maradandó emléket állított szülõfalujának. Stílusalkotó, a székely beszédet illesztette be a magyar irodalomba.
Szervácius Jenõ és fia Tibor alkotása. A Tamási emlékmû hivatalos felavatása 1972 szept. 24-én, az író 75-ik évfordulóján volt . A kõfelületek más és más témákat tárnak elénk,az emlékmû Tamási hõseit ábrázolja.
kep ikonKépek - Farkaslakáról
 www.farkaslaka.eu - 136
 www.farkaslaka.eu - 136
 www.farkaslaka.eu - 136
 www.farkaslaka.eu - 136
 www.farkaslaka.eu - 136
 www.farkaslaka.eu - 136
     
Programajánló
Szolgáltatások
Látnivalók
Képek
2011 © www.farkaslaka.eu programed by Lokopi Web